Mit hozhatunk ki a panelból?

FN.hu 2011. október 9. 11:40

 

A panel ellendrukkerei szerint az ilyen lakások nyáron melegek, a fűtés drága és szabályozhatatlan, ami miatt sokszor télen is ki kell nyitni az ablakokat. Körülbelül 640 ezer család él panellakásban, akik külső szigeteléssel és ablakcserével évi 40-55 ezer forintot spórolhatnak.

Tény, hogy a panel épületeket eredetileg 30-40-50 évre tervezték, ám a panelos technológiában alkalmazott vasbeton falszerkezetek élettartama akár a 100 évet is elérheti. Ami a szerkezetben elsősorban elavulhat, zsugorodhat, az a rétegek között lévő polisztirolhab. A házgyárakban előállított, készre szerelt építőelemek vasbeton rétegei közé ugyanis az építéskor néhány centi szigetelőanyagot is beépítettek – innen a „szendvicspanel” elnevezés. Ezeknek az elemeknek a hőszigetelő képessége kedvezőbb, mint például a sorozatunk korábbi részeiben már bemutatott kisméretű tömör téglából vagy akár a B30-as téglából épült falaké. Ennek ellenére ezeken az épületeken is van mit javítani, hiszen energetikai teljesítményük elmarad napjaink elvárásaitól.

A paneleknél is érvényes az ökölszabály, hogy legelső lépésben az elszökő hőt célszerű megfogni az épülethatároló szerkezetek, azaz a fal és a nyílászárók hatékonyabbá tételével. Bár a panelházak falai a régi épületekénél jobbak, még így is körülbelül másfél-kétszer annyi hőt engednek át, mint amennyi az új építésű épületek esetén elő van írva. Az ablakoknál hasonló a helyzet: a panel épületek ablakai 2-3-szor annyi hőt is átbocsátanak, mint a mai korszerű, hatékony ablakok.

Nagyrészt ezeknek köszönhető, hogy évente mintegy 220 kWh primer energia elégetése szükséges a panellakások egy négyzetméterének 20 Celsius-fokra történő fűtéséhez, és a szükséges melegvíz előállításához. Persze ennél általában melegebbre fűtjük otthonainkat, az energiatanúsítványokban referenciahőmérsékletként használt 20 fok mindössze azt szolgálja, hogy a különböző épületek fűtési energiaigénye egymással összehasonlítható legyen.

Sorozatunk korábbi részeiben láttuk, hogy a régi tégla családi házak energiaigénye akár az 500 kWh/m2 évet-t is meghaladhatja, de a régi tégla társasházak fogyasztása is elérheti a 400 kWh/ m2 évet. Összehasonlításul: az alacsony energiafogyasztásúnak tekintett házaknál ugyanez az érték 40-50 kWh/m2 év körül alakul, passzív házaknál pedig ennél is kevesebb.
 
40-55 ezer forint szigeteléssel

Szerencsére a panel épületek energiafogyasztása is csökkenthető. A falak hőátbocsátási képessége átlagos esetben már a 10-12 cm vastagságú polisztirol alapú hőszigeteléssel is olyan mértékben javítható, hogy elérje, sőt kissé meg is haladja a jelenleg az új épületekre érvényes követelményt (ami U=0,45 W/m2K). Érdemes lehet a lakóközösségnek megfontolnia, hogy egy ennél is jobb, U=0,2 W/m2K körüli értéket céloz meg, hiszen a beruházás az épület energiafogyasztását hosszú távon fogja befolyásolni. Jó tudni azonban, hogy ehhez általában a sima polisztirolhab hőszigetelés már nem megfelelő, ugyanis a szükséges vastagság már speciálisabb rögzítés-technikát kívánna meg, ez pedig igen drága.
Ezekben az esetekben a grafitos vagy a poliuretánhab szigetelőanyag lehet a megoldás. Persze egyiket sem adják ingyen: a választott szigetelőanyagtól, a vastagságtól, az épület felületétől és nagyságától függően 600 ezer és 1,2 millió forint közé tehető a beruházás lakásonként. Jelentős, az elkövetkező 20-25 évre szóló döntésről van tehát szó, ezért feltétlenül javasolt energetikus szakértő tanácsát és számításait kérni a beruházás tervezésekor.

Az ablakok vásárlásakor szintén fontos szerepet játszik az U-érték: a panelházakban jellemző úgynevezett egyesített szárnyú ablakok (azok a bizonyos „szétcsavarozható” szerkezetek) U-értéke 3 W/m2K körül alakul, míg a mai hatékony ablakoké 1 W/m2K körüli, aminél rosszabbra semmiképpen nem érdemes cserélni ablakunkat. A nyílászárócsere cégtől, kivitelezőtől, a választott típustól, illetve az ablakok, erkélyajtók számától függően akár a 600-700 ezer forintot is elérheti. Fontos, hogy ha már a hozzányúlunk az ablakokhoz, gondoljunk a nyári hővédelemre is, és szereltessünk fel - lehetőleg hőszigetelő – redőnyöket.

Ha a falakat megfelelően szigeteltük, nyílászáróinkat pedig hatékonyra cseréltük, a lakás energiafogyasztása körülbelül negyedével, kiemelkedő hatékonyságú szigetelés és nyílászárók esetén akár 40 százalékkal is csökken. Hogy ezzel mennyi pénzt takarít meg egy háztartás, azért nehéz megmondani, mert a távhőszolgáltatás díjaiban településenként igen nagy eltérések vannak. Ha budapesti árakkal számolunk, akkor a beruházás révén évente körülbelül 40-55 ezer forinttal kell kevesebbet kifizetnie a lakóknak a fűtésszámlákra. Fontos megemlíteni, hogy a hőszigetelés, a hatékony ablakok és a redőnyök a nyári felmelegedés ellen is védelmet nyújtanak, így a légkondicionálás terén is számíthatunk megtakarításra.

A fűtés problémás

A panel épületek döntő többségében távhőszolgáltatás keretében érkezik az otthonokba a szükséges hő, vagyis a cikkünk elején említett egy m2-re jutó 220 kWh-nyi energiahordozó ahhoz szükséges, hogy elégetésével a távfűtőművekben magas hőmérsékletre forrósítsák fel a vizet, ezt a távhővezetékeken keresztül eljuttassák az épületig, s felmelegítsék a ház csővezetékeiben keringő vizet. Ez utóbbi, utolsó fázis a ház hőközpontjában történik, úgynevezett hőcserélő segítségével.

Hacsak a lakók le nem akarnak válni a távhőrendszerről, akkor nem sok mozgásterük van a fűtés korszerűbbé tételére. Az egyik lehetséges megoldás a fűtés szabályozhatóvá tétele: ez az eredeti egycsöves rendszer kétcsövessé alakítását, és a radiátorok szabályozó-szeleppel történő ellátását jelenti. Ez jó módszer lehet a lakások esetleges túlfűtésének megszüntetésére, viszont érdemes hozzáfűzni, hogy a túlzott hőmérséklet a panelházakban sem jellemző egyformán minden lakásra - a kelleténél alacsonyabb, vagy éppen jó hőmérsékletű lakások lakói valószínűleg kevésbé lesznek érdekeltek ebben a beruházásban.