http://www.168ora.hu/itthon/kiderult-ezek-ingatlanok-vonzzak-betoroket-128796.html

Az ingatlanok jobb védelmét szolgáló hasznos tudás szerezhető a betörőktől – ez volt a kiinduló pontja egy rendhagyó magyarországi kutatásnak.

Bűnelkövetők közreműködésével vizsgálták kriminológus szakemberek, hogy védhetők jobban a betörések ellen az ingatlanok. A felmérés indoka, hogy Magyarországon minden hatodik vagyon elleni bűncselekmény betöréses lopás.

A tulajdonosok sokat tehetnek ingatlanuk biztonsága érdekében, és a tapasztalatok azt mutatják, bár a riasztó berendezés alkalmazása fontos, de az önmagában nem feltétlenül elég. Vannak olyan elővigyázatossági intézkedések is, amelyek sokat számíthatnának, és nem kerülnek pénzbe, mégsem teszik meg őket elegen – írja a hirado.hu.

Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke azt mondta, az egy évvel ezelőtt indult rendhagyó kutatás kiinduló pontja az volt, hogy a „mesterembereket” kell megkérdezni a témában. Azt szerették volna megtudni, hogy egy betörő milyen szempontok alapján választja ki a célpontját, illetve mi az, ami elriasztja attól, hogy az adott épületet „megcsinálja”.

Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója, tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott, arra voltak kíváncsiak, mi az, ami egy ingatlannál a betörőben rögtön beindítja a vágyat. A kutatás során 139 betöréses lopás miatt elítélt fogvatartottal beszéltek, hét büntetés-végrehajtási intézetben, és bár voltak eltérések abban, kinek mi az „izgalmas”, több egyezés is volt a közléseikben.

Ha például új, jó márkájú gépkocsi áll a ház előtt, esetleg maga az ingatlan is nagyon jól néz ki, akkor a betörő már vélelmezi, hogy bent is vannak értékek. A nagyon jól kiépített riasztórendszer, a magas, zárt kerítés is csábítóan hathat, mert azt mutatja, hogy csak egyszer kell bejutni az épületbe, aztán ott már komoly zsákmány várja a betörőt. Fontos ezért, hogy a riasztórendszer ne legyen látványos, viszont a szomszédok rálássanak a kapunkra. Ehhez pedig azt kellene elérni, hogy a szomszédok ismerjék és segítség egymást, figyeljenek a másikra.

A fogvatartottak arról is beszéltek, hogy az utóbbi időben nagyon jó minőségű hevederzárak jelentek meg, ami komolyan megnehezítette a dolgukat. Mint Windt Szandra elmondta, ezt a statisztikák is bizonyítják, ugyanis jelentősen csökkent a hevederzár-töréses esetek száma.

Az elítéltek kiemelt szempontként említették, hogy gyorsan ki lehessen pakolni egy lakást, ne vegyen el sok időt sem a bejutás, sem az értékek összeszedése, sem a távozás. Lényeges, tehát, hogy a betörő ne juthasson be könnyen, például ne találjon nyitott ablakot, és ha már bent van, akkor az értékek ne legyen egyből szem előtt, nagyobb összegű készpénz pedig egyáltalán ne legyen otthon.

Hatala József a magas kerítést mint védelmi technikát, szintén tévútnak tartja, szerinte nem jó ilyenek felhúzni, mert ha a betörő átjutott rajta, akkor már szabadon, és takarásban garázdálkodhat. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke hangsúlyozta, a kutatás azt is világossá tette, hogy a mechanikai és az elektronikus védelem, és az átláthatóvá, a szomszéd által is megfigyelhető telkek mellett hasznos a ricsajos, fürge kiskutya is. Igaz, nem elég, ha a kutya felveri a környéket, a betörés megakadályozásához olyan szomszéd is kell, aki tudja, hogy üres a ház, és felfigyel a nagy ugatásra. Ugyanez igaz a riasztó esetében is.

Jó példa a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM), amely a szekszárdi szőlőtulajdonosoknál is nagyon bevált. Mióta a szomszédos dűlők gazdái megismerkedtek és összefogtak – vagyis már észreveszik, ki az idegen és odafigyelnek a másik parcellájára is – tizedére esett a betörések száma a környékükön.